Lovasiskola

Szóval maguk jöttek lovagolni tanulni a lovasiskolámba?
No, majd teszünk róla. Maguk egy óráért 600 forintot fizetnek. A ló ingyen csinálja (max. szórakozásból), de ahogy magukat elnézem, rosszabbul jár.
Lovat láttak már? Nem? Nem baj... Mutatok én egyet. Az ott, amelyik alul van... helyesbítek, felül... Tehát az a ló!
Mint látják két vége van, amit egy kis zenei hallással könnyű megkülönböztetni egymástól. Ugyanis elöl böfög, hátul pedig... hátul pedig a farka van. De ezt lovaglás közben nem láthatják. Ha mégis, akkor maguknak már régen rossz.
Gondolom, a fejét minden biológiai előképzettség nélkül is felismerik. Ott elöl, a száján bemegy a lóhere... nem, nem homoszexuális... a másik végén pedig kijön a... még jó, hogy nem narancs.
A szeme a fej elülső részén található, ezért előre jobban lát. Amelyik minden irányban egyformán lát, az a vak ló.
Az a két hegyes a tetején nem irányjelző, hanem a fülei. Ez egyrészt arra való, hogy hallja amit mondok neki, másrészt maguknak van mibe kapaszkodni veszély esetén. Egyébként ez egy farmotoros állat. Hátul van két lába, ezekkel fut, elöl is van kettő, ezekkel fékez. Mind a négy láb patában végződik. Így lehet megkülönböztetni az asztaltól. Mint látják mindegyik patájára patkót szereltünk. Ez azért fontos, hogy ha valakit megrúgna, az ne tudjon reklamálni.
Látják rajta a nyerget? Őseink alatta puhították a húst. Mi fölötte szoktuk, mint azt a hátsó felükön tapasztalni fogják.
No most, ha maguk láttak olyan nyerget, ami alól csak a fej meg a lábak látszottak ki, akkor az nem ló, hanem teknősbéka volt. Bírtak követni? Jó. Akkor kérem az elsőt...
Már ne haragudjon, hogy megkérdezem, de magának tényleg így áll a lába? Hogy a kedves nagymamájától örökölte? Lehetetlen! Már rég kihalt volna a családjuk, ha neki is ilyen közel álltak volna egymáshoz a térdei...
Gondolja, hogy közé fér majd a ló?! Talán akkor üljön fel! Nem, ne elölről, mert ott harap. Ugye mondtam... Ne hátulról mert ott meg rúg. Jobbra a kis épületben van az orvos, oda vigyék! Köszönöm. Kár érte, ilyen fiatalon, nősülés előtt...
Ki a következő? Ha adhatok egy tanácsot, oldalról próbálkozzon. Na még egyszer! Most egy kicsit pihenjen amíg én kiröhögöm magam. Segítsen neki! Emelje a lábát! Nem a magáét! Nem a lóét! A társáét! Úgy! Most lendítse föl! Talán ennyire nem kellett volna.
Mi az, maga baloldali? Na végre... Hé, ha maga rugdossa ki a társa fogait, akkor az állatokat miért tartjuk? Most dugja bele a lábát a kengyelbe, ne olyan mélyen, mert feltöri a térdét. Látja azt a szíjat? Az a fék, de itt kantárnak hívják. Ha meghúzza a ló lassít, ha megrántja, a ló megáll. Ha nagyon erősen megrántja, a ló hanyat fog esni, és magának lapjával nagymértékben megnő a légellenállása.
Mi az? Maga már fel is ült? Mit lát? A ló farát? Talán tolatni akar? Forduljon meg! Na végre! Figyeljen! Ha azt mondom: ügetés, a ló ügetni fog. Maga csak kapaszkodjon! Ha azt mondom: vágta, hunyja be a szemét, majd ha a ló visszafelé jön megint felülhet, ha lesz kedve hozzá.
Nem tudna kicsit lazábban ülni? Ahogy így elnézem, a merevgörcs magánál volt ipari tanuló. Aztán még egy-két ilyet pattan a nyeregben, és azt, hogy maga férfi, két t-vel fogják írni. Igen, az a múlt idő jele...
Csukja be a száját! Megállunk. Most kiköpheti, amit a nyelvéből leharapott. Tisztelem a tudományos érdeklődését, de tudtommal a talajmintát nem harapással szokták venni. Hé, hova megy? Különben ahogy látom, maga most egy hétig nem nagyon akar ülősztrájkot kezdeni...
Ön következik, hölgyem. Ne remegjen annyira mert agyrázkódást kap a ló. Üljön nyugodtan! Magának úgy sincs vesztenivalója... Elindulunk... Tisztában vagyok vele, hogy kinőtte már pubertáskori zavarait, de a térdével még most az egyszer szorítson erősen! Mint kislánykorában... Nem megy? Csak nem a szolgáltatóiparban dolgozik?
Látja azt a csoportot a korlát mellett? Azok nem lovagolni jöttek. Szórakozni...
Hát akkor ügessünk! Aha... ezt hívják kényszerleszállásnak. Elég alapos talajlazítást végzett. Csak nem a strucc a kedvenc madara? Hogy mi? Hogy dobál a ló? Majd máskor gyorsabban kimászik a vége alól. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyümölcsöző lesz a kapcsolatunk...
Van még valaki? Mi...? Maga meggondolta magát? Rendben, de a tandíjat nem adjuk vissza! Úgy nézem mára megvolnánk. Aztán, ha kedvük szottyan egy jót lovagolni, csak jöjjenek bátran máskor is!